Építkezés a mi szemüvegünkön keresztül - A tervezés folyamata

Ha a minden jól megy, már van egy képünk arról, hogy milyen házba szeretnénk költözni:

Hány szobás legyen? Legyen-e dolgozó/vendégszoba/gardrób/kamra? Amerikai konyha vagy külön helységbe legyen a nappali? Egy közös gyerekszoba vagy mindenkinek külön háló? Legyen-e vendég WC?

20200921_175556.jpg

Ha eddig te is azt hitted, hogy egy építkezésnél csupán annyi a dolgod, hogy fizess és kiválaszd a burkolatokat, akkor tarts velem, mert ez ennél valamivel több feladatot rejt, mint gondolnánk!

A tervezési feladatokhoz is remek segítséget nyújtott nekünk az Építem a házam könyvsorozat. A könyv ajánlására próbáltuk ki, hogy előbb leírtuk, majd rendszereztük és csoportosítottuk az álmainkat, így jutva egyre közelebb a realitáshoz. 

Ennek megfelelően voltak "fontos", "jó lenne" és "ha még belefér" kategóriák. Ezután leírtuk, hogy milyen bútorok fognak kerülni a helységekbe, így végül megkaptuk a minimum helyigényét a berendezésünknek, majd ezt összehasonlítottuk az ajánlott szobaméretekkel.

Ezután (a mi esetünkben előtt, közben és végig az építkezés végéigskiccet készítettünk. Sokat. Nagyon sokat, mert a pénztárcánk is teljes értékűen beleszólhat az összméretbe, amibe ugye nem mindegy, hogy MI, és mekkora MI kerül. A legjobbat (vagy inkább legvállalhatóbbat) átbeszéltünk a tervezőnkkel, akit a kivitelezőnkön keresztül ismertük meg. Úgy gondoltuk, hogy egy jól összeszokott csapat könnyebben megérti egymást. Ha pedig ez így van, akkor már csak magunkat kell majd megértetnünk velük. :-)

1. Mennyi az annyi? 

A első lépés az volt, hogy átbeszéltük, hogy mennyit tudunk szánni az építkezésre, ebből levonta a saját díját (esetleges általunk megadott plusz költségeket), majd ebből kiszámolta, hogy mekkora házat tervezhet maximum.

Bár a pénzügyi részéről külön cikket szeretnék írni, itt is fontosnak tartom a legfontosabb kérdések átgondolását:

  • Milyen forrásból fogunk építkezni?
  • Mennyi az önerőnk?
  • Tudunk-e igénybe venni állami támogatást/hitelt?
  • Tud-e (szeretne-e) a család beszállni/kölcsön adni, ha igen, mennyivel? Milyen feltételekkel?
  • Van-e aktuális pályázat, amit igénybe lehet venni építkezéshez magánszemélyeknek? (Ha van, mérlegeljük, hogy jobban jövünk-e ki, ha igénybe vesszük, mint ha nem?)
  • Van-e megtakarításunk?
  • Mennyit tudunk még biztosan spórolni építkezés végéig? 

Milyen egyéb költségek jelentkezhetnek?

  • közműbekötés költsége telekre, majd telekhatárról a házig;
  • engedélyeztetési eljárás, plusz ha hivatalos tervekre is szükség van, akkor a tervező/geodéta/stb. költsége
  • tereprendezés; közműköltségek, hiszen vizet, áramot biztosan használnak a munkások;
  • ha hitelt veszünk fel, a törlesztőt a első részlet kiutalása után arányosan már fizetnünk kell;
  • ha valamelyik oldalon nincs kerítés, annak is kell számolni valamennyit, még ha ideiglenest készítünk, akkor is;
  • ha pedig utólag jut eszünkbe valami (pl.: még egy kémény), vagy drágább burkolatot/szanitert választanánk, annak sincs akadálya, de ára viszont van.;
  • stb.

2. A tervezés folyamata:

A terveinket ennek megfelelően finomítottuk, majd a skiccen keresztül átbeszéltük a szokásainkat, mérlegeltük a tervezőnk tanácsait. A végső bólintás azonban rajtunk múlik! Mi fogunk benne lakni, ha nem ellenkezik semmilyen előírással, akkor rajtunk áll, hogy miben fogunk élni. Nálam ilyen kérdés volt a nappali kiugrója: panorámás étkezőt szerettem volna, és végül az is lett.

A mi skiccünk annyira jól sikerült (számunkra), hogy apró változtatásokkal (külön választott előszoba szélfogónak, ablakméretek, helyi főépítész ajánlásainak beillesztése, ...) ez épült meg.

102 négyzetéter hasznos (nettó) alapterületbe belefért 4 hálószoba, egy amerikai konyhás nappali, két fürdőszoba, egy vendég WC, egy háztartási helység és egy pici dolgozószoba is. A külön előszoba és a folyosó ráadás.

Amit érdemes figyelembe venni tervezéskor, az a szobák ajánlott tájolása. A hálószobánál a legfontosabb, hogy minél hűvösebb legyen (mi főleg északi, keleti fekvésben terveztük őket). A nappali ezzel szemben a közösségi tér, ennek jót tesz, ha minél több természetes fény süt be (nálunk déli és keleti ablakok is vannak). Nyáron viszont figyelnünk kell majd a megfelelő árnyékolásra, hogy ne forrósodjon fel túlzottan. A fürdőszobáknak általában pici ablakuk van, ez kerülhet egy kevésbé napos helyre (nálunk nyugati, de a szomszéd ház kitakarja a napot, így elenyésző).

20200710_105110.jpg

Az elején át kellett gondolnunk, hogy hosszútávon hogyan lehet majd jól kihasználni a házat, ha például változnak az életkörülményeink:

  • Hogyan alakítható át, ha Nagymama/Nagypapa költözik hozzánk?
  • Lezárható-e/másra használható-e a gyerekszoba, ha csemeténk kirepül? 
  • Ki fognak repülni a gyerekek, vagy van lehetőség rá, hogy külön kis garzont alakítsunk ki nekik házon belül, ha szükség lenne rá?/Tudunk-e külön bejáratot biztosítani, ha esetleg a felszabaduló lakrészt kiadnánk?
  • Mi két gyerekszobát egybenyitva hagytunk: mindkettőnek külön megvan már az ajtója, ablaka, de amíg még picik szükségtelen háromfelé pakolni a játékokat... Később természetesen leválasztható lesz.
  • Hasonló megfontolásból viszont a gyerekek fürdőszobáját ketté választottuk: Egy fogmosós háztartási helységgé és egy WC-s fürdőszobává. Amíg valaki fürdik, a többiek nyugodtan sminkelhetnek/fogat moshatnak/borotválkozhatnak.
  • Miket szoktunk főzni (Ha zsírosabb falatokat, a szagok miatt indokolt lehet a külön helység)? Külön helységben szeretnénk tudni a mosogatnivalót, a szagok jó részét, vagy a főzés inkább közös családi program? Hol legyen az étkező? Legyen-e külön "reggelizőpult"?
  • Elég lesz-e egy kamraszekrény, vagy indokolt egy külön fűtetlen helység elkülönítése?
  • Ha mégis szükség lenne tetőtérre, hova tehetünk lépcsőt? A födém alkalmas lesz-e rá, vagy akkor kell majd visszabontani, erősíteni?
  • Ha a padláson csak tárolni szeretnénk majd, deszkázva legyen vagy betonozva?
  • Stb.

3. Geodéta/telekviszonyok tisztázása

Geodéziai felmérésre már az alapozásnál is szükség lesz, célszerű minél hamarabb megcsináltatni. Nem csupán a talajviszonyok tisztázásában segít, hanem az esetlegesen rossz helyre épített kerítések-telekhatárokra is azelőtt rávilágít, mielőtt meglepődnénk. Akár telekvásárlás előtt is kérhetünk az eladótól, így lenne igazán korrekt.

4. Helyi szabályozások figyelembe vétele

Ezeknek ugyan az építészünk utána fog járni, mégis ajánlom tanulmányozásra építtetők számára is, hiszen sok olyan szabályzás van, ami például a kerti építményekre, növények ültetésére, kerítésre, stb. vonatkozik. Fontos, hogy a adott település szabályzatát olvassuk, hiszen nem mindegy, hogy: hány fát kell ültetni a kivágott helyett, vagy hogy körbejárható-e a ház vagy minden ősszel a szomszédba kell átcsöngetnünk, ha az ereszt szeretnénk kitisztítani?

5. Főépítész?!

És hogy mi köze a mi építész által megtervezett otthonunknak az adott község főépítészéhez? Több, mint gondolnánk! Az egyszerű bejelentés miatt jogosan gondolhatnánk, hogy a folyamat egyszerűbb és gyorsabb lesz, mint azelőtt... Mielőtt? Szóval a főépítész ajánlatokat tesz az adott község településképének fényében arra, hogy az általunk tervezett ház megépülése után illeszkedjen az utcaképbe (hacsak nem ez lesz a település arca az erre látogatók felé...). 

Ő nézi át, hogy a tervek valóban megfelelnek-e a helyi építési szabályzatban foglaltaknak, javaslatot tesz az esetleges módosításokra (javaslat = Meg ne próbáld figyelmen kívül hagyni!), illetve ő az aki engedményeket tehet (feltéve, hogy mi is elfogadunk valamit abból, amit ő mondott...). Elmondja, hogy milyen homlokzatokat  (színvilágban is), milyen külső burkolóanyagokat (pl.: lábazat) részesítenek előnyben. Igazából főépítésztől függ, mennyire szigorúak az ajánlások, érdemes itt is tájékozódni

Általában az építész szokott elmenni a főépítészhez előre egyeztetett fogadóórában, mégis jó néven veszik, ha az építtető is megjelenik, így tulajdonképpen láthatják az újdonsült lakót is. Itt lehet pontosítani a helyi ajánlásokban ködösen megfogalmazott tételeket (pl.: Hol lehet kémény?, Mit lehet elhelyezni az utcafronton? Milyen lehet a kerítés? Hova lehet fedett/fedetlen kocsibeállót építeni?, stb.).

6. Milyen legyen a homlokzat, tető, nyílászárók, burkolatok, szaniterek?

Túlzásnak tűnhet ilyenkor eldönteni mindezeket, de ha szem előtt tartjuk, hogy kivitelezőnk ez alapján fog nekiállni az otthonunk megépítéséhez, mégsem mindegy, hogy:

  • Milyen méretű csempével burkolják a fürdőszobát (pl.: Elég furcsán mutat egy 5 cm-es csík a sarokban, de erre is van mentő ötletem, amit a burkolatoknál megosztok majd.)? 
  • Mekkorák lesznek a szaniterek (Elfér-e egyáltalán a fürdőszobában a kétszemélyes kád és a 100 cm-es mosdószekrény?)?
  • Mekkorák, (ajánlott 1:6-1:8 között, nálunk például egy 120x150 cm-es északi ablak egy 11 nm-es szobára elég fényforrás lett: 1,2x1,5=1,8 nm ablakfelület 1,8x6=10,8 nm vagy 1,8x8=14,4 nm-es szobára elegendő), milyenek, illetve merre fognak nyílni az ajtók/ablakok?
  • Milyen lesz a tető meredeksége (a választott cserépnek is van egy ajánlott minimális tetőmeredeksége, ha napelemet szeretnénk, annak se mindegy a hatékonysága szempontjából)? A cserép színét, fajtáját amúgy is kérik az egyszerűsített tervdokumentációban, úgyhogy érdemes együtt átgondolni a homlokzatszínnel és lábazattal, így biztosan harmonikus lesz az összhatás.
  • Mennyire lógjon ki a tető? Ez a kérdés az árnyékolás szempontjából nagyon fontos, mert ha jól tervezi meg a tervező, a legerősebb napsugarakat felfoghatja a tető, kevesebbet kell majd árnyékolásra költeni (Nálunk 80 cm-re lóg ki, nyáron olyan magasan jár a nap, hogy elég csak a reggeli órákban keletről árnyékolnunk, napközben így nem forrósodik túl a lakás. Plusz előny, hogy így a ház kívülről kényelemesen körbejárható esőben is.).

Természetesen a tervező ezeket egyesével fogja kérdezni, de készüljünk, hogy egy skicc összességében kevés lesz.

7. Milyen legyen a gépészet?

Egy építkezés során (általában mindenből) nem csupán egyetlen jó megoldás létezik. "Ugyanaz a cél többféle szerkezettel is megvalósítható minőségi módon!" A fontos az, hogy mérlegeljük az egyes elemek előnyeit ÉS hátrányait, majd ezeket egymással összevetve kompromisszumos döntést hozzunk a saját igényeink figyelembevételével.

Talán szemléletesebb, ha bemutatom, hogy mi hogyan valósítottuk ezt meg:

Nálunk bár a telekre be van vezetve a gáz, a házban csak árammal üzemelő berendezéseket választottunk. A gáz nekem csak a főzéshez hiányzott volna (a piacról hozott husikon elő-előfordul szőr vagy tollpihe, amitől leégetve könnyen megválhatok, illetve nagymamám tűzön pirított másnapos kiflije is csábító volt, de ezeket a közös célért beáldoztam.), illetve olcsóbb vele fűteni.

A fűtési rendszerünk villanykazán (9kW) által fűtött padlófűtéssel, kiegészítésképp árammal fűthető törölközőszárítós radiátorokkal, a melegvíz 200 literes puffertartállyal (5 főre, két fürdőkádra tervezve) lett megoldva.

Azért, hogy a víztartály, melegvizes padlófűtés, mosógép-mosogatógép belsejében és csöveiben ne rakódhasson le a vízkő, vízlágyító berendezést is beépíttettünk.

A téli levegőcserét a legkevesebb hőveszteség miatt három rétegű ablakokat választottunk, szellőztető rendszerrel egészítettük ki, illetve az előszobát ajtóval választottuk le, így a hőingadozások csökkentésével mérsékeltük a belső levegő hőingadozását.

A háztartási gépeinket is úgy válogattuk, hogy minél hatékonyabb energiafelhasználásúak legyenek, szintén pénztárcával egyeztetve.

Mi nem építettünk be klímát, akinek viszont sok a nyáron a 25-28°C, az nézzen körül, milyen lakás hűtési megoldások közül lehet választani.

Mindezeknek a teljes éves energiaköltségét napelemek (30 db, 8,55 kW összteljesítménnyel) létesítésével terveztük fedezni. Ehhez célszerű a tető dőlésszögét, illetve méretét a tervezett napelemszám méretéhez igazítani (Hány napelem fér egy sorba, illetve hány sor napelemet tudunk telepíteni a tetőre?), esetleges bővítés lehetőségét átgondolni, illetve vegyük figyelembe a már meglevő tereptárgyakat, amik kitakarhatják a napelemeket, rontva ezzel a hatásfokukat.

Mindezt úgy tudtuk kikalkulálni, hogy összevetettük a keretösszegünket a lehetőségeinkkel (pályázatok, állami támogatások, céges kedvezmények, egyéb plusz várható bevételek, stb.), és mi magunk jártunk utána, hogy mit tartunk elfogadható hátránynak (például az áram most drágább, mint a gáz, főleg ha minden azzal működik, de tapasztalatunk szerint a felszerelt napelem könnyűszerkezetes ház esetén képes fedezni a ház teljes villamos energia igényét), majd ezeket összevetettük azzal, hogy melyik rendszer elem hogyan tudja kiegészíteni, hatékonyabbá tenni a másik munkáját (szellőztetőgép=előmelegített levegő=kevesebbszer indul be a kazán=kevesebb áramot fogyaszt).

Mivel ezeken felül még sok fajta fűtési rendszer is létezik, többféle megújuló energia felhasználási lehetőség is választható, még több lehetőség adódik egy környezettudatos ház felépítéséhez, szigorodnak az építési szabályok, így minden házat külön kell átgondolni, nem lehet megspórolni ezt a munkát. A végeredmény viszont kárpótol: egy olyan házban élhetsz végül, amit ismersz, amit te álmodtál meg.

8. Lakberendező vagy 'lakbertervezés'

Az előzetes bútorozás megtervezése viszont csak a mi érdekünk, erre külön nem fog senki rákérdezni (kivéve a külön fizetett lakberendező):

  • A saját bútorainkkal szeretnénk berendezni vagy újakat veszünk? Mekkora a helyigényük? Hova tudjuk tenni  például a kanapét/étkezőasztalt? Fogunk nagyobb vendégségeket csapni (max. hány fő reális)? Hova fogjuk leültetni a vendégeket? 
  • Mekkora/milyen elrendezésű konyhát szeretnénk? Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor 5 cm hiányzik egy szabvány méretű szekrényhez és emiatt kell majd többet fizetni, vagy más megoldást keresni.
  • Mekkora legyen az előszoba? Hányan férjenek be egyszerre? Mekkora ruhásszekrényre/fogasra lesz szükség?
  • Ha lesz dolgozószoba, mit szeretnénk benne csinálni? Hányan fogjuk használni? Nálunk dolgozó, hobbi és tárolószoba lett mindössze 5 négyzetméteren. És még van üres polc!
  • Hol lesz a gépészet (nevesítsük: kazán, megszakítószekrény, mosógép esetleg szárítógép, puffertartály, vízlágyító, napelem inverter, szellőztetőgép, stb.) helye? Gépésszel célszerű egyeztetni, hogy mit javasol fűtött, és mit lehet fűtetlen helységben (pl.: homlokzaton, padláson, pincében, fűtött térben...) elhelyezni!
  • Szeretnénk-e kandallót? Azt hova LEHET tenni (Mert ha kémény is kell hozzá és nem elektromos, akkor bizony nem kerülhet akárhova!)? Zárt égésterű kandalló esetén külső légbevezetésről is kell gondoskodni, mindenképp tudjon róla a kivitelező
  • Használjuk-e majd a padlást pakolásra (Mekkora része legyen járható/pakolható?)? Mekkora padlás feljárót szeretnénk (másképp: Mekkora a legnagyobb dolog, amit fel szeretnénk vinni, és ehhez mekkora nettó feljáró kell majd, hogy fel is férjen?)?

9. CSOK és a tervezés

Bár az új építésű házakra igénybe vehető CSOK folyamata lényegében csak érvényes építési engedéllyel veheti kezdetét, mégis akad a dokumentációban, ami miatt ránézésre, szó nélkül visszadobhatják a kérelmet:

  • Ha a négyzetméter kevesebb, mint a megszabott (3 gyerektől pl.: 90 nm alatt). Mindegy, hogy csak elírásból-e. Minden számításnál, fejezetnél ellenőrizzük le, mert a legprecízebb szakember is tévedhet, itt azonban ne bízzuk senki jóindulatára, hogy megkapjuk-e a támogatást.
  • Mindenképp olvassuk végig a lakásra vonatkozó feltételeket, és egyeztessük a tervekkel még beadás előtt! 
  • Nagyon fontos az olvasott cikkek dátumát is figyelni, mert nagyon gyakran (sőt, egyre gyakrabban) változnak a feltételek, csak aktuális tapasztalatokat, összefoglalásokat olvassunk, a régebbiek félrevezetőek lehetnek.

Ha pedig erre az információ halomra nem ment el a kedved az egésztől, és még mindig kihívást látsz benne, tarts velem a későbbiekben is, mert saját építkezésünkön keresztül mutatom be a kardinálisabb kérdéseket építtető szemmel!

Címkék: Építkezés